Méta Fesztivál Balatonbogláron PDF Nyomtatás E-mail
2010. május 23. vasárnap, 00:00

A pünkösdi hétvégén a KISBETYAR 2. tánccsoport­tal Balatonbogláron jártunk a XIV. Méta Fesztiválon.

Szombaton reggel jó kedvűén indultunk útnak, a gyerekek is, és mi is. Ők a kaland, az utazás, a várako­zás izgalmától voltak vidámak, mi pedig tudtuk, hogy jó kis csapatunk van, akik figyelnek ránk, és bíztunk abban, hogy kitesznek majd magukért.

Ez a találkozó 14 éve azért jött létre, hogy az addigi hasonló néptánc fesztiválokkal szemben újszerű le­gyen. Azóta is rendkívül népszerű, több hónappal ko­rábban be kell jelentkezni, mert a résztvevők száma kötött. A hagyományos seregszemléket kicsit beárnyé­kolta a gyanú, hogy az ismert együttesek, koreográfu­sok valamiféle előnyben vannak az akkoriban erősödő újabb csoportokkal szemben. Bogláron a zsűri azonnal a produkciók után felteszi a pontozó tábláját, a csapa­tokról elvileg nem tudják, honnan jöttek, és az is tit­kos, hogy ki készítette a bemutatott koreográfiákat. Az ítélő bírák minden évben mások, öt éven belül nem lehet senki kétszer zsűritag. Egy gyerek együttes ennyi idő alatt teljesen kicserélődik. A zenekar sem árulkodik senki városáról, falujáról, mivel mindenkit a kiváló Méta Zenekar kísér - ráadásul ingyen! A táncos vetélkedésen túl méta bajnokság, és pünkösdi király­választó vetélkedés is van.

A fesztivál három napja tele van programmal, estén ként még táncház, és rock'n roll party is van, s jó idő esetén ott a Balaton is, szóval unalomra nem marad idő. Jól elfárad, aki nem osztja be az erejét. Ezek mel­lett kell a színpadon fegyelmezetten, jó erőben, vidá­man és pontosan táncolni, énekelni.

Mivel sokan voltunk, minden társulatnak 15 perce volt a zenekarral próbálni, és a színpadot megismerni. Ez csak nagyon fegyelmezetten, fölösleges szöveg nél­kül lehetett elég. A legfontosabb dolgokat megnéztük, megbeszéltük, mindenkinek meg is kellet ezeket je­gyezni, és másnap ezek szerint táncolni. A mi korcso­portunk volt a legnépesebb, és talán a legszínvonala­sabb is, és mi voltunk a vasárnapi versenyben az első színpadra lépők ebből a kategóriából. A gyerekek ki­tettek magukért! Mindent megtettek. Amit nem csi­náltak meg, azt még nem tudhatták. Még nem táncol­tunk ilyen széles és lapos színpadon, az ének pedig igen nehéz mesterség tánc közben, némi izgalom köze­pette. Más hibát mi sem mondhattunk, és a zsűri sem fedezett fel. Az értékelésen is csak szubjektív, néző­pontbéli kérdéseket mondtak, a pontjainkat még utóla­gos korrekcióként kiegészítették.

Az első komolyabb megmérettetésükön a gyereke­ink jól szerepeltek. Jogosan büszkélkedhettek itthon.

A méta bajnokságban a csoportunk küzdelmei során a három csapat körbeverte egymást, vagyis egyszer győzött, és egyszer kikapott mindenki. A szerzett pon­tok száma döntött, így mi nem jutottunk tovább. Itt volt némi nézeteltérésünk a pályabírókkal, és a kiírás néhány pontját sem tartották be mások, de mi tisztán játszottunk, és csak nagyon kévésen múlott... Talán, ha mi is a szabályostól eltérő ütőt használtunk volna..., ha észreveszik, amikor kiütöttük az ellenfél futó játékosát..., ha a futásból dobókat lefújják... A méta mindezek ellenére nagyon jó játék, és nem szűntünk meg szeretni.

A pünkösdi királyunk és királynénk Simkó Tomi és Hajdú Eszti voltak. Igen jó hangulatú versenyben ve­hettek részt. Volt lovaglás, nyilazás, kérdőív a pünkös­di szokásokról, és ügyességi feladatokon is szurkolhat­tunk nekik. A Bihari Együttes középiskolás korú páro­sa lett az első, mi nem sokkal utánuk az üldöző csapat­ban végeztünk.

A fesztivál legnagyobb örömét - nekünk - a vasár­nap esti táncház okozta. Mi is vállaltunk tanítást, Galga-menti táncokat, a gyerekeinkkel. (Örültek a srá­cok, mert megmutathatták a hazait is!) Jól sikerült, so­kakat bevittünk a táncba, és mi is jól kitáncoltuk ma­gunkat. A csapat tagjai előtte és utána is minden tánc­rendbe beálltak. Volt, akinek a moldvai, másoknak a mezőségi tetszett jobban, de mindet jól esett táncolni, és sok mozdulatot sikerült ellesni.

A hétfői hazaút már kissé nyugodtabb volt, de épp­olyan jó kedvű, mint az odautazás. Jól szerepeltünk, tanultunk, játszottunk. Megérte!

Nagyon köszönjük a galgahévízi Önkormányzatnak az anyagi támogatását; az Általános Iskola tanárainak, hogy néhány óráról elengedték a táncosokat; Ambrus Ági, Sápi Lívia, Benkó Ági szüleinek a csomagok szál­lításában nyújtott segítséget; és az összes kedves, di­csérő szót, feltételek nélküli segítséget a gyerekek szüleinek, akik igazán büszkék lehetnek csemetéikre!

 

A névsor:

Hajdú Eszter, Ladányi Regina, Szilágyi Henrietta, Ambrus Ágnes, Benkó Ágnes, Hajdú Gréta, Hajdú Rebeka, Szilágyi Dorottya, Sápi Lívia, Szalai Vivien
Balla Márton, Gregus Bence, Gregus Mózes Bence, Kovács Dániel, Szádoczki Patrik, Kosik Botond, Újhelyi Bálint, Movik Martin, Ruff Benedek, Simkó Tamás

Reméljük, jövőre is lesz lehetőségünk részt venni a XV. Méta Fesztiválon is!

Timi néni, Zoli bácsi

 

Naptár

<<  December 2019  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Keresés

Free template 'Colorfall' by [ Anch ] Gorsk.net Studio. Please, don't remove this hidden copyleft!